Annyira, de annyira...

 2009.12.22. 20:42

utálom, ha hazudnak. De azt utálom a legjobban, ha annyira nem veszik a fáradtságot, hogy legalább hihető legyen. Átlátszó maszlagokkal etetni a másikat, amiről lerí, hogy nem igaz, amire a következő másodpercben ott az ellen-bizonyíték... tiszteletlenség. Tiszteljük már meg azzal a másikat, hogy embernek nézzük. Mert így most vagy ennyire hülyének néztél, vagy ennyire leszarod, hogy mit gondolok. Gerinc, barátom, gerinc.

Birkatürelmű ember vagyok. Sok mindent meg lehet velem csinálni, de van, ami már nekem is sok. 

Örülnék, ha érzelemmentes robot lehetnék, de nem vagyok. Bármilyen hihetetlen, de lehet fájdalmat okozni nekem is.

A bejegyzés trackback címe:

https://videkilany.blog.hu/api/trackback/id/tr181616625

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása