Az utóbbi időben egyik hullámvölgy jött a másik után, egyik probléma követte a másikat. Újra és újra ugyanazok az örvények ragadtak el, a gondok egyre nagyobbak lettek, az erőm pedig egyre fogyott. Mígnem már nem tudtam elhinni, hogy lehet másképp, hogy lehet jobb, hogy érdemes kűzdeni. Kiégtem, elfogyott minden motivációm, beletörődtem, hogy mindig mindenből csak a rossz juthat.
"Jól vigyázz, mit kívánsz, mert kívánságod valóra válik!"
A teremtő akarat már csak ilyen: mivel elhittem, hogy nekem ez jár, és nem jobb, így nem is kaptam jobbat... ami tovább táplálta a fenti gondolkodásmódomat.
Aztán egy barátom küldött egy történetet, amit szerinte el kell olvasnom. Igaza lett: ez a mese megmutatta, milyen is voltam, hova kell visszatalálnom, és mit tegyek.
Mostanában ezen rágódom... és az életem alakulásán. Hogy mit is szeretnék. Nem könnyű, kemény munka lesz. De igyekszem.
